Milyen érzés?

Egyes országokban rutinszerűen elvégzik az újszülötteken, máshol csak akkor, ha okvetlenül szükséges. A felnőttkori műtétek száma is jelentős, bizonyos esetekben erősen javasolt és, bár durván hangzik, de túl lehet élni - állítja egy körülmetélt.

A Wikipedia szerint ”a világon a felnőtt férfiak mintegy negyede körülmetélt”, de ez csak az átlag, a számok országonként igen eltérőek. Az Amerikai Egyesült Államokban vallási háttértől függetlenül a férfiak 85 százalékát megfosztották előbőrétől, elsősorban megelőzésként, bár a trend csökkenni látszik, egy 2005-ös felmérés szerint már csak a fiúcsecsemők jó felénél végezték el rutinból a műtétet. A britek egyötöde esett át a beavatkozáson, hasonló az arány a többi angolszász országban is. A zsidók és muzulmánok mellett a legtöbb afrikai törzsnél is vallási előírás a fityma eltávolítása különböző életkorokban, újszülöttként vagy valamikor a serdülőkor előtt.

Ez csak egy szék, de azért jó példa
FOTÓ: Rob Lee via Flickr

A körülmetélés védettséget jelenthet számos szexuális úton terjedő betegség ellen, még az AIDS fertőzés kockázatát is csökkenti, ahogy ezt testvérlapunk, a medizóna is megírta. Statisztikai adatok alapján a körülmetélt férfiak partnerei között ritkábban fordul elő a méhnyakrák megbetegedés, és még azzal is szoktak érvelni, hogy a fityma eltávolítása hosszabb erekciót tesz lehetővé, mivel csökken a makk érzékenysége. Az ellentábor viszont azt állítja, hogy a pénisz jelentősen veszít érzékenységéből a körülmetélés után, sőt, a British Journal of Urology egy 2007-es cikke egyenesen azt állította, hogy a fitymával eltávolítják a hímvessző erogén zónáinak több mint felét.

A körülmetéléssel kapcsolatban heves hitviták folynak időnként, sokan feltétlenül szükségesnek tartják, mások felesleges csonkításnak ítélik. A témának akadnak kifejezett rajongói is, például a korulmeteles.hu oldal fenntartója, aki meglehetősen profi honlapján jobb tájékoztatást ad az érdeklődőknek, mint bármelyik orvosi forrás a neten, még ha kicsit elfogult is. Vannak azonban olyan esetek, amikor a fitymát muszáj eltávolítani, a tét a tulajdonos egészséges szexuális élete. Mégis előfordul, hogy valaki évtizedeken keresztül szenved, mert vagy nincs is tudatában annak, hogy létezik megoldás, vagy retteg a műtéttől, vagy egyszerűen ragaszkodik pénisze egészéhez. 

”A legtöbb fitymaszűkületnél, lehet, hogy csak tíz év után, de muszáj elvégezni a műtétet, mivel az egészséges szexuális funkciók sérülhetnek, a pszichés teherről nem is beszélve. Ha pedig úgyis megcsináljuk, akkor már jobb minél hamarabb, még az egészséges, hegmentes szövetet operálni.” - mondta el Köves Béla urológus doktor, aki néhány durva sürgősségi esetet is mesélt, ahol végleges károsodás érte a péniszt az elhanyagolt szűkület miatt. A legtöbb beteg kamaszkorban jelentkezik, ez az az időszak, amikor előjön a probléma, a másik jellemző csoport az idősebb férfiaké, akiknél a cukorbetegség okozta hegesedés miatt van szükség a beavatkozásra. Köves doktorék a Jahn Ferenc kórház urológiai osztályán hetente átlagosan 3-4 műtétet végeznek, általában helyi érzéstelenítéssel, a felépülés 2 naptól 2 hétig terjedhet.

Megkérdeztünk egy “túlélőt” is, milyen érzés volt maga a műtét és az utána következő gyógyulási időszak. “Az érzéstelenítő injekciók közül az első 4 fájt, összesen 12 volt, utána már alig éreztem valamit. A vágást sem, csak az csípett, amikor kisütötték az ereket. A varrás sem fájt, csak kellemetlen volt. Amikor kiment az érzéstelenítő, kb. egy órával a műtét után, kezdődött a nagyon rossz. Az első 3-4 nap nekem tényleg durva volt, olyankor jobb otthon maradni, nem mozogni, borogatni, a következő 3-4 napban még mindig kellemetlen, de már jobban elviselhető volt. Bár akkor és ott nagyon hosszúnak és elviselhetetlennek tűnt a gyógyulás, de így fél évvel később a hétköznapi higiénia és a szex miatt is úgy érzem, hogy bőven megérte.” - állította az immáron körülmetélt fiatalember.

KM